Bevezetés

A csődeljárás olyan jogi eljárás, amelynek célja nem a cég megszüntetése, hanem a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozás pénzügyi helyzetének rendezése. A csődeljárás során az adós fizetési haladékot kap annak érdekében, hogy hitelezőivel egyezséget próbáljon kötni, és lehetősége legyen a működésének helyreállítására.
Ez különbözteti meg a csődeljárást a felszámolástól. A felszámolási eljárás jellemzően a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetésére irányul, míg a csődeljárás célja az, hogy az adós a hitelezőkkel kötött csődegyezség útján megpróbálja elkerülni a felszámolást. A Cstv. szerint a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
A csődeljárás tehát nem automatikus megoldás minden pénzügyi problémára, de megfelelő előkészítéssel fontos reorganizációs eszköz lehet. A siker kulcsa az időben történő döntés, a rendezett könyvelés, a reális pénzügyi terv és a hitelezők bizalmának megszerzése.

Mit jelent a csődeljárás?

A csődeljárás olyan bírósági eljárás, amelyben az adós cég fizetési haladékot kap, hogy hitelezőivel egyezséget kössön. Ez a fizetési haladék, más néven moratórium, átmeneti védelmet biztosíthat az adóssal szembeni pénzkövetelések érvényesítésével szemben.
A csődeljárás lényege, hogy az adós időt nyerjen a tartozások rendezésére, a működés átszervezésére, esetleges befektető bevonására, vagy a hitelezőkkel történő megállapodás kidolgozására.
A csődeljárás nem azt jelenti, hogy a cég megszűnik. Éppen ellenkezőleg: a cél az, hogy a vállalkozás a csődegyezség teljesítésével tovább működhessen.

Mikor kerülhet sor csődeljárásra?

Csődeljárás akkor merülhet fel, ha egy cég fizetési nehézségekkel küzd, de még van reális esély a működés helyreállítására. Ilyen helyzet lehet például, ha a vállalkozásnak átmeneti likviditási problémái vannak, jelentős lejárt tartozásai keletkeztek, de rendelkezik működő üzleti modellel, vagyonnal, bevételi lehetőséggel vagy hitelezői együttműködési eséllyel.
Csődeljárás indítása különösen akkor lehet megfontolandó, ha:

• a cég még működőképes,
• a fizetési probléma átmeneti vagy kezelhető,
• a hitelezők számára is előnyösebb lehet az egyezség, mint a felszámolás,
• van reális pénzügyi rendezési terv,
• van bevonható tulajdonosi forrás, befektető vagy finanszírozás,
• a cég vagyona működő vállalkozásként értékesebb, mint felszámolás esetén.

Nem célszerű viszont csődeljárásban gondolkodni, ha a cégnek nincs működő tevékenysége, nincs reális bevétele, nincs hitelezői bizalom, vagy a fizetőképesség helyreállítására nincs tényleges program.

Ki indíthat csődeljárást?

A csődeljárást az adós kezdeményezi. A kérelem benyújtásához a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének előzetes egyetértése szükséges. A kérelmet elektronikus nyomtatványon kell benyújtani, és több fontos mellékletet is csatolni kell hozzá.
A csődeljárási kérelemhez többek között csatolni kell:

• az adós azonosító adatait,
• a legfőbb szerv előzetes egyetértését igazoló okiratot,
• a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot,
• három hónapnál nem régebbi beszámolót vagy közbenső mérleget,
• a vezető nyilatkozatát a vagyoni helyzetről,
• a hitelezők névsorát,
• a tartozások felsorolását,
• az elismert és vitatott követelések elkülönítését,
• a biztosított és nem biztosított hitelezői igényeket,
• a pénzforgalmi számlák adatait.

Ezért a csődeljárás megindítása előtt komoly előkészítésre van szükség. Nem elegendő egy általános szándék a tartozások rendezésére; pénzügyi, számviteli és jogi szempontból is alátámasztott dokumentáció kell.

Mi történik a csődeljárás elrendelése után?

Ha a bíróság a csődeljárás iránti kérelmet nem utasítja el, végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről és vagyonfelügyelőt rendel ki. A végzés Cégközlönyben történő közzétételéről is intézkedik, és a cég neve mellett megjelenik a „csődeljárás alatt”, röviden „cs. a.” toldat.
A csődeljárás kezdő időpontja a bírósági végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja. Ettől az időponttól az adóst fizetési moratórium illeti meg, és ettől számítanak a hitelezői igénybejelentési határidők is.
A hitelezőknek fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteniük az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseket 8 munkanapon belül kell bejelenteni.

Mit jelent a fizetési haladék?

A fizetési haladék, vagyis a moratórium a csődeljárás egyik legfontosabb eleme. Célja a csődvagyon megőrzése, hogy az adósnak legyen esélye csődegyezséget kötni a hitelezőkkel. A fizetési haladék alatt az adósnak, a vagyonfelügyelőnek, a számlavezetőknek és a hitelezőknek is tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely a moratórium célját meghiúsítaná.
A fizetési haladék nem jelent teljes fizetési mentességet. Vannak olyan követelések és kötelezettségek, amelyeket a moratórium alatt is kezelni kell, például egyes munkabérjellegű követelések, közterhek, közműdíjak vagy a működéshez kapcsolódó bizonyos kötelezettségek.
A moratórium alatt főszabály szerint szünetelnek az adóssal szembeni pénzkövetelések végrehajtásai, nem teljesíthetők bizonyos fizetési megbízások, az adós pedig új kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat.

Mennyi ideig tart a fizetési haladék?

A csődeljárásban a fizetési haladék főszabály szerint a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart. A moratórium meghosszabbítható, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek, és a hitelezők megfelelő arányban hozzájárulnak.
A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a fizetési haladék meghosszabbítását is. A Cstv. alapján a fizetési haladék meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.
Ezért a csődeljárás alatt az idő rendkívül fontos. A cégnek nemcsak „időt kell nyernie”, hanem ezt az időt aktívan fel kell használnia a hitelezői tárgyalásokra, a pénzügyi terv elkészítésére és a működés rendezésére.

Mi a vagyonfelügyelő szerepe?

A vagyonfelügyelő a csődeljárás egyik kulcsszereplője. A bíróság rendeli ki, és feladata, hogy felügyelje az adós gazdálkodását, ellenőrizze a csődvagyon védelmét, közreműködjön a hitelezői igények nyilvántartásában, és szerepet vállaljon az egyezségi folyamatban.
A vagyonfelügyelő nem veszi át teljesen a cég irányítását úgy, mint felszámolás esetén a felszámoló, de a csődeljárás alatt az adós mozgástere korlátozott. Új kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával lehet vállalni, és bizonyos esetekben a hitelezők a moratórium meghosszabbítását ahhoz is köthetik, hogy a vagyonfelügyelő együttes cégjegyzési vagy bankszámla feletti rendelkezési jogot kapjon.

Mit jelent a csődegyezség?

A csődegyezség az adós és a hitelezők közötti megállapodás az adósság rendezésének feltételeiről. A felek megállapodhatnak például fizetési könnyítésekben, engedményekben, egyes követelések elengedésében vagy átvállalásában, biztosítékokban, kezességvállalásban, részesedésszerzésben, illetve az adós pénzügyi egyensúlyát helyreállító program elfogadásában.
A csődegyezség célja az, hogy a vállalkozás fizetőképessége helyreálljon vagy megőrizhető legyen. Egy jó egyezség nemcsak az adós érdeke, hanem a hitelezőké is lehet, ha az egyezség alapján magasabb megtérülés várható, mint egy későbbi felszámolásban.
A csődegyezség megkötéséhez megfelelő hitelezői támogatás szükséges. A Cstv. szerint egyezség akkor köthető, ha az adós a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt megkapja a szükséges többséget. Az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.

Mi az egyezségi tárgyalás szerepe?

Az adósnak a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra egyezségi tárgyalást kell összehívnia. Erre a hitelezőket, a vagyonfelügyelőt és az érintetteket meg kell hívni, és az adósnak előzetes egyezségi javaslatot, valamint a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot kell készítenie.
Ez a csődeljárás gyakorlati központja. Itt dőlhet el, hogy a hitelezők látnak-e esélyt az adós működésének folytatására, elfogadhatónak tartják-e a fizetési ajánlatot, és hajlandók-e támogatni az egyezséget.
Az egyezségi javaslatnak életszerűnek, számszerűsíthetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie. Egy általános ígéret nem elegendő. A hitelezők jellemzően azt vizsgálják, hogy mennyi pénzhez juthatnak, milyen ütemezésben, milyen biztosíték mellett, és mi történik, ha az adós nem teljesít.

Mit jelent a csődeljárás a cégvezető számára?

Cégvezetőként a csődeljárás egyszerre jelent lehetőséget és komoly felelősséget. Lehetőséget adhat a vállalkozás megmentésére, ugyanakkor szigorú dokumentációt, átláthatóságot és aktív együttműködést igényel.
A cégvezetőnek különösen figyelnie kell:

• a legfőbb szerv előzetes jóváhagyására,
• a hitelezői lista pontosságára,
• a vitatott és elismert követelések elkülönítésére,
• a naprakész beszámolóra vagy közbenső mérlegre,
• a pénzforgalmi számlák és kötelezettségek bemutatására,
• a vagyonfelügyelővel való együttműködésre,
• a moratórium szabályainak betartására,
• a hitelezők korrekt tájékoztatására,
• a fizetőképességi program realitására.

Ha a vezetés nem tud hiteles reorganizációs tervet bemutatni, a csődeljárás könnyen sikertelenné válhat, és a cég felszámolásba kerülhet.

Mit jelent a csődeljárás a hitelezők számára?

Hitelezőként a csődeljárás azt jelenti, hogy a követelést időben és szabályosan be kell jelenteni, majd aktívan kell mérlegelni az egyezségi ajánlatot. A hitelezőnek nemcsak azt kell néznie, mennyivel tartozik az adós, hanem azt is, hogy egyezség esetén mennyi térülhet meg a követelésből, és felszámolás esetén milyen megtérülés lenne várható.
A hitelezőknek a közzétételtől számított 30 napon belül kell bejelenteniük fennálló követeléseiket az adósnak és a vagyonfelügyelőnek; a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseket pedig 8 munkanapon belül kell bejelenteni.
A hitelezőnek célszerű összegyűjtenie:

• szerződéseket,
• számlákat,
• teljesítési igazolásokat,
• fizetési felszólításokat,
• kamatszámítást,
• biztosítéki dokumentumokat,
• kezességi vagy zálogjogi iratokat,
• peres vagy végrehajtási dokumentumokat.

Csődeljárás, felszámolás és végelszámolás különbsége

A csődeljárást, a felszámolást és a végelszámolást gyakran összekeverik, pedig eltérő célú eljárásokról van szó.

• Eljárás | Mikor merül fel? | Célja | A cég sorsa
• Csődeljárás | Fizetési nehézség esetén | Fizetési haladék és csődegyezség | A cég megmentése lehetséges
• Felszámolás | Fizetésképtelenség esetén | Hitelezők kielégítése és megszüntetés | Jellemzően megszűnés
• Végelszámolás | Fizetőképes cég önkéntes lezárásakor | Rendezett megszüntetés | Jogutód nélküli megszűnés

A csődeljárás tehát nem bezárási folyamat, hanem reorganizációs esély. A felszámolás ezzel szemben már a fizetésképtelen adós megszüntetésére irányuló eljárás.

Jogi, számviteli és adózási feladatok csődeljárás esetén

A csődeljárás előkészítése jelentős számviteli és pénzügyi feladatot jelent. Az adósnak pontos képet kell adnia a vagyoni helyzetéről

• fizetésképtelenség
• csődeljárás
• fizetési moratórium
• hitelezői egyezség
• vállalati reorganizáció