Bevezetés

Ha egy adós cég felszámolás alá kerül, a hitelezőnek nem elég tudnia arról, hogy követelése van. A követelést határidőben, megfelelő tartalommal, bizonyítékokkal alátámasztva kell bejelenteni a felszámolónak.
Ez különösen fontos, mert a felszámolási eljárásban a követelések érvényesítése már nem a megszokott egyedi behajtási logika szerint történik. A hitelezők a törvényben meghatározott rendben, a felszámoló által nyilvántartásba vett igények alapján vehetnek részt az eljárásban. A Cstv. szerint a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi, de kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a törvényben meghatározott korábbi követelések után marad rá vagyoni fedezet; a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A hitelezői igénybejelentés ezért nem egyszerű formai nyilatkozat, hanem egy jogilag és pénzügyileg is pontosan előkészítendő dokumentum. Egy hiányos, késedelmes vagy nem megfelelően bizonyított bejelentés jelentősen ronthatja a hitelező megtérülési esélyeit.

Mit jelent a hitelezői igénybejelentés?

A hitelezői igénybejelentés azt jelenti, hogy a hitelező a felszámolási eljárásban hivatalosan bejelenti az adóssal szemben fennálló követelését a felszámolónak. A bejelentés alapján a felszámoló megvizsgálja a követelést, nyilvántartásba veszi, vagy szükség esetén vitatottként kezeli.
A követelés alapulhat például:

• ki nem fizetett számlán,
• szerződésből eredő díjon,
• kölcsönön,
• bírósági ítéleten,
• fizetési meghagyáson,
• végrehajtási eljáráson,
• kártérítési igényen,
• bérleti díjon,
• lízing- vagy banki tartozáson,
• zálogjoggal vagy kezességgel biztosított követelésen,
• munkavállalói vagy egyéb jogcímen fennálló követelésen.

A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezettel szembeni, felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést főszabály szerint csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ezért a hitelezői igénybejelentés a felszámolási megtérülés egyik alapfeltétele.

Mikor van szükség hitelezői igénybejelentésre?

Hitelezői igénybejelentésre akkor van szükség, ha az adós céggel szemben felszámolási eljárás indult, és a hitelezőnek pénzkövetelése vagy pénzben kifejezhető követelése van az adóssal szemben.
A bejelentés akkor is indokolt, ha:

• korábban már fizetési felszólítás történt,
• fizetési meghagyás indult,
• peres eljárás van folyamatban,
• végrehajtás indult,
• a követelés biztosítékkal fedezett,
• az adós elismerte a tartozást,
• az adós vitatja a követelést,
• csak részben fizette meg a számlát.

Fontos szabály, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtt indított peres vagy nemperes eljárás nem mentesíti a hitelezőt a felszámolási eljárásban előírt igénybejelentési kötelezettség alól.

A hitelezői igénybejelentés legfontosabb határidői

A felszámolási eljárásban a határidők döntő jelentőségűek. A hitelezőnek főszabály szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül célszerű bejelentenie a követelését a felszámolónak. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követelést a felszámoló ugyan nyilvántartásba veszi, de az ilyen igény már hátrányosabb kielégítési helyzetbe kerülhet.
A 180 napos határidő különösen fontos, mert annak elmulasztása jogvesztéssel jár. Ez azt jelenti, hogy a hitelező a felszámolási eljárásban már nem tudja érvényesíteni a követelését, ha a jogvesztő határidőn túl jelentkezik.
A felszámolás alatt keletkezett, felszámolási költségnek nem minősülő követeléseket is be kell jelenteni: ezeknél a követelés esedékessé válásától számított 40 napos határidőre kell figyelni, ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be.

Mi történik, ha a hitelező lekési a 40 napot?

Ha a hitelező a követelését 40 napon túl, de 180 napon belül jelenti be, a felszámoló nyilvántartásba veszi az igényt, de a kielégítés hátrányosabb lehet. Ilyenkor a követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a törvényben meghatározott korábbi tartozások kiegyenlítése után marad vagyoni fedezet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a késedelmes bejelentés jelentősen ronthatja a megtérülési esélyeket. Ha a felszámolás alatt álló cég vagyona korlátozott, előfordulhat, hogy a határidőben bejelentett követelések után már nem marad fedezet a késedelmes igényekre.
Ezért hitelezőként nem érdemes várni. Amint a felszámolás közzétételéről tudomást szerez, célszerű azonnal ellenőrizni a követelést, összegyűjteni a bizonyítékokat, kiszámítani a kamatokat és előkészíteni az igénybejelentést.

Mit kell tartalmaznia a hitelezői igénybejelentésnek?

A hitelezői igénybejelentésnek pontosan azonosíthatóvá és ellenőrizhetővé kell tennie a követelést. A bejelentésnek nem elég annyit tartalmaznia, hogy az adós „tartozik”. A felszámolónak meg kell tudnia állapítani a követelés jogalapját, összegét, esedékességét és bizonyítottságát.
A bejelentésben célszerű szerepeltetni:

• a hitelező nevét, székhelyét vagy lakcímét,
• a hitelező adószámát vagy azonosító adatait,
• az adós cég pontos nevét és cégjegyzékszámát,
• a felszámolási eljárás bírósági ügyszámát,
• a felszámoló nevét és címét,
• a követelés tőkeösszegét,
• a kamatokat és járulékokat,
• a követelés jogcímét,
• az esedékesség időpontját,
• a követelés alapjául szolgáló dokumentumokat,
• biztosíték, zálogjog, kezesség vagy garancia fennállását,
• folyamatban lévő per, fizetési meghagyás vagy végrehajtás adatait,
• a nyilvántartásba vételi díj és költségátalány megfizetésének igazolását.

A bejelentést írásban, a felszámoló részére kell megküldeni, és a követelés jogalapját, összegét igazoló okiratokat, valamint a kapcsolódó díjak megfizetésének igazolását is célszerű csatolni.

Milyen dokumentumokat érdemes csatolni?

A hitelezői igénybejelentés sikeressége nagymértékben függ a bizonyítékoktól. Minél jobban dokumentált a követelés, annál kisebb az esélye annak, hogy a felszámoló vitatottként kezeli.
Célszerű csatolni:

• szerződést,
• megrendelést,
• teljesítési igazolást,
• számlát,
• szállítólevelet,
• egyenlegközlőt,
• fizetési felszólítást,
• e-mailes vagy postai levelezést,
• fizetési meghagyást,
• jogerős bírósági határozatot,
• végrehajtási iratokat,
• kamatszámítást,
• zálogszerződést,
• kezességi szerződést,
• garanciavállalást,
• engedményezési dokumentumot,
• beszámítási nyilatkozatot,
• bankszámlakivonatot részfizetés vagy elmaradt fizetés igazolására.

Ha a követelés összetett, részben vitatott, több számlából áll, vagy biztosítékkal érintett, célszerű külön követelés-összesítőt is készíteni.

Nyilvántartásba vételi díj és költségátalány

A hitelezői igény nyilvántartásba vételéhez díjfizetési kötelezettségek is kapcsolódhatnak. A Cstv. alapján a nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 forintot és legfeljebb 400 000 forintot befizessen a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára, és ezt igazolja a felszámolónak.
Emellett a 40 napos határidőn belül a hitelezőnek költségátalányt is fizetnie kell a felszámoló megfelelő pénzforgalmi számlájára. Ennek összege a követelés tőkeösszegének 0,5%-a, de legalább 5 000 forint és legfeljebb 40 000 forint. A befizetésnél a bírósági ügyszámra kell hivatkozni, és a teljesítést a felszámoló felé igazolni kell.
A díjak és költségátalányok pontos teljesítése gyakorlati szempontból kritikus. Egy egyébként jól dokumentált hitelezői igény is problémássá válhat, ha a kapcsolódó befizetések hiányoznak vagy nem igazolhatók megfelelően.

Elismert, vitatott és késedelmes hitelezői igények

A felszámoló a bejelentett követeléseket megvizsgálja, és külön nyilvántartásba veszi a határidőben bejelentett, valamint a 40 napos határidőn túl, de a 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelentett követeléseket. A felszámoló a határidőben bejelentett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül felülvizsgálja, szükség esetén egyeztet, és a hitelezőket írásban tájékoztatja a nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba nem vehető igényükről.
A követelés lehet:

• elismert, ha a felszámoló nem vitatja a jogalapot és az összeget;
• vitatott, ha a felszámoló vagy az adós oldaláról kétség merül fel;
• késedelmes, ha 40 napon túl, de 180 napon belül jelentették be;
• nyilvántartásba nem vehető, ha például a jogvesztő határidő már eltelt, vagy a bejelentés nem felel meg a szükséges feltételeknek.

Ha a felszámoló vitatottnak minősíti az igényt, annak további jogi lépései lehetnek, ezért ilyenkor érdemes haladéktalanul szakértői segítséget kérni.

Be kell-e jelenteni a követelést, ha már per vagy végrehajtás van folyamatban?

Igen. A felszámolási eljárásban a korábbi peres, nemperes vagy végrehajtási eljárás önmagában nem helyettesíti a hitelezői igénybejelentést. A Cstv. kifejezetten rögzíti, hogy a pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás nem mentesíti a hitelezőt a felszámolási eljárásban előírt kötelezettségek teljesítése alól.
Ez különösen gyakori hiba. Sok hitelező úgy gondolja, hogy ha már van jogerős fizetési meghagyása, ítélete vagy végrehajtási lapja, akkor nincs további teendője. Felszámolás esetén azonban a követelést a felszámolónál is be kell jelenteni.

Zálogjoggal vagy biztosítékkal fedezett követelések

Ha a hitelező követelését zálogjog, kezesség, garancia, óvadék vagy más biztosíték fedezi, ezt a hitelezői igénybejelentésben külön jelezni kell, és megfelelő dokumentumokkal kell igazolni.
A zálogjogosult helyzete speciális lehet. A Cstv. szerint ha a zálogjogosult 40 napon belül bejelenti a követelését, a felszámoló a törvényi szabályok szerint intézkedik a követelés kielégítésére. Ha a zálogjogosult nem jelenti be 40 napon belül a követelését, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni, és a kielégítésre eltérő feltételek mellett kerülhet sor.
Biztosított követeléseknél különösen fontos a dokumentáció: zálogszerződés, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, kezességi nyilatkozat, garanciaszerződés vagy óvadéki megállapodás hiányában a biztosíték érvényesítése vitássá válhat.

Mit jelent ez a hitelező számára?

Hitelezőként a cél az, hogy a követelés megfelelően és időben bekerüljön a felszámolási eljárásba. Ehhez nemcsak a követelés összegét kell kiszámítani, hanem azt is meg kell vizsgálni, milyen jogcímen áll fenn, milyen bizonyítékok támasztják alá, van-e biztosíték, indult-e korábban per vagy végrehajtás, és milyen határidők vonatkoznak rá.
Hitelezőként különösen fontos:

• ellenőrizni a Cégközlöny közzétételét,
• kiszámítani a 40 napos és 180 napos határidőt,
• összegyűjteni a követelést igazoló dokumentumokat,
• meghatározni a tőke-, kamat- és járulékkövetelést,
• ellenőrizni a biztosítékokat,
• befizetni a szükséges díjakat,
• igazolható módon megküldeni az igénybejelentést,
• követni a felszámoló visszajelzését,
• vitatás esetén időben reagálni.

Egy hitelezői igénybejelentésnél a gyorsaság és a pontosság egyszerre fontos. A határidő betartása önmagában nem elég, ha a bejelentés tartalma vagy mellékletei hiányosak.

Mit jelent ez az adós cég számára?

Bár a hitelezői igénybejelentés elsődlegesen hitelezői feladat, az adós cég szempontjából is fontos. A bejelentett követelések alapján válik átláthatóvá, hogy milyen hitelezői állomány terheli a társaságot, milyen vitatott követelések vannak, és mekkora vagyon szükséges a hitelezők kielégítéséhez.
Az adós cégvezetésének a felszámolóval együttműködve segítenie kell a követelések tisztázását. Ehhez szükség lehet:

• szerződések átadására,
• számlák és teljesítési dokumentumok bemutatására,
• könyvelési analitikákra,
• vevő-szállító egyeztetésekre,
• peres és végrehajtási iratokra,
• biztosítéki dokumentumokra,
• korábbi levelezésekre.

Ha az adós könyvelése rendezetlen, az a hitelezői igények elbírálását is megnehezítheti, és további jogi, számviteli vagy vezetői felelősségi kérdéseket vethet fel.

Hitelezői igénybejelentés mint jogi szolgáltatás

A hitelezői igénybejelentés jogi szolgáltatásként azt jelenti, hogy a szakértő nemcsak egy bejelentő levelet készít, hanem teljes körűen áttekinti a követelést, a dokumentumokat, a határidőket, a díjfizetési kötelezettségeket és a várható kockázatokat.
A szolgáltatás része lehet:

• a felszámolási közzététel ellenőrzése,
• a határidők kiszámítása,
• a követelés jogalapjának vizsgálata,
• a tőke-, kamat- és járulékigény összesítése,
• dokumentumlista összeállítása,
• a hitelezői igénybejelentés elkészítése,
• díj- és költségátalány-fizetés ellenőrzése,
• kapcsolattartás a felszámolóval,
• hiánypótlás vagy vitatás kezelése,
• jogi lépések javaslata vitatott igény esetén.

Ez különösen hasznos nagyobb összegű, vitatott vagy biztosítékkal fedezett követeléseknél, ahol egy hibás bejelentés jelentős anyagi veszteséget okozhat.

Gyakori hibák hitelezői igénybejelentésnél

A hitelezői igénybejelentésnél a leggyakoribb hibák a határidők elmulasztásához, a dokumentáció hiányosságaihoz vagy a befizetések pontatlanságához kapcsolódnak.
Tipikus hibák:

• a hitelező nem figyeli a Cégközlöny közzétételét,
• rosszul számítja a 40 napos határidőt,
• csak a 180 napos határidő előtt jelentkezik,
• nem csatolja a követelést igazoló dokumentumokat,
• nem számolja ki pontosan a kamatokat,
• nem jelzi a biztosítékokat,
• nem fizeti meg vagy nem igazolja a nyilvántartásba vételi díjat,
• nem fizeti meg vagy nem igazolja a költségátalányt,
• azt hiszi, hogy a per vagy végrehajtás miatt nincs bejelentési kötelezettsége,
• nem reagál a felszámoló vitatására vagy hiánypótlási jelzésére.

Ezek a hibák sok esetben megelőzhetők egy előzetes jogi és pénzügyi ellenőrzéssel.

Számviteli és adózási kérdések hitelezői oldalon

A hitelezői igénybejelentés nemcsak jogi, hanem számviteli és adózási kérdés is lehet. A hitelezőnek saját könyveiben is kezelnie kell a követelés státuszát, értékvesztését, esetleges behajthatatlanságát vagy részleges megtérülését.
Vizsgálni kell többek között:

• szükséges-e értékvesztést elszámolni,
• mikor minősülhet a követelés behajthatatlannak,
• milyen bizonylat szükséges a számviteli kezeléshez,
• hogyan kell kezelni a részleges megtérülést,
• hogyan érinti a követelést egy felszámolási egyezség,
• milyen áfa- vagy társaságiadó-következmények merülhetnek fel.

A Cstv. lehetőséget ad arra is, hogy bizonyos esetben a felszámoló igazolást adjon ki az elismert követelés behajthatatlanságára vonatkozóan, ha a jogosult nem kívánja a nyilvántartásba vételi díjat megfizetni, és a feltételek fennállnak.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Hitelezői igénybejelentésnél szakértői segítséget különösen akkor érdemes kérni, ha a követelés jelentős összegű, vitatott, biztosítékkal fedezett, peresített, végrehajtás alatt állt, vagy több jogcímből áll.
Szakértői segítség indokolt, ha:

• nem egyértelmű a bejelentési határidő,
• a követelés több számlából vagy szerződésből áll,
• kamatokat és járulékokat is érvényesíteni kell,
• zálogjog vagy kezesség kapcsolódik a követeléshez,
• az adós vitatja a tartozást,
• korábban per vagy végrehajtás indult,
• kapcsolt vállalkozás érintett,
• jelentős összegű követelésről van szó,
• a felszámoló vitatottként kezeli az igényt,
• a követelés számviteli vagy adózási kezelése is kérdéses.

A hitelezői igénybejelentésnél a határidők rövidek, a jogkövetkezmények pedig súlyosak lehetnek, ezért a késlekedés komoly kockázat.

Összefoglalás

A hitelezői igénybejelentés a felszámolási eljárás egyik legfontosabb hitelezői lépése. A követelést határidőben, megfelelő tartalommal, bizonyítékokkal alátámasztva, a szükséges díjak megfizetésével kell bejelenteni a felszámolónak.
A legfontosabb határidő a felszámolás közzétételétől számított 40 nap, míg a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A 40 napon túl bejelentett követelések hátrányosabb kielégítési helyzetbe kerülhetnek, és csak akkor térülhetnek, ha a korábbi követelések után marad vagyoni fedezet.
Ha hitelezőként követelése van egy felszámolás alatt álló céggel szemben, érdemes időben jogi, pénzügyi és számviteli szakértői segítséget kérni.

Gyakori kérdések

Mi a hitelezői igénybejelentés?
A hitelezői igénybejelentés az a jogi nyilatkozat, amellyel a hitelező a felszámolási eljárásban bejelenti az adóssal szemben fennálló követelését a felszámolónak. Ennek alapján a felszámoló megvizsgálja és nyilvántartásba veszi, vagy vitatottként kezeli az igényt.

Mennyi időn belül kell bejelenteni a hitelezői igényt?
A hitelezőnek főszabály szerint a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül célszerű bejelentenie a követelést. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igény hátrányosabb kielégítési helyzetbe kerülhet, a 180 napos határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel jár.

Hova kell benyújtani a hitelezői igénybejelentést?
A hitelezői igényt írásban a felszámoló részére kell megküldeni. A bejelentésnél célszerű pontosan feltüntetni a felszámolási eljárás adatait, az adós cég nevét, a követelés összegét és jogcímét, valamint csatolni kell a bizonyító dokumentumokat.

Milyen dokumentumokat kell csatolni?
Általában szükség lehet szerződésre, számlára, teljesítési igazolásra, fizetési felszólításra, levelezésre, kamatszámításra, fizetési meghagyásra, bírósági ítéletre, végrehajtási iratokra és biztosítéki dokumentumokra. A pontos dokumentumlista mindig a követelés jogcímétől függ.

Kell-e díjat fizetni a hitelezői igénybejelentéshez?
Igen. A nyilvántartásba vétel feltétele a követelés tőkeösszegének 1%-át kitevő, de legalább 20 000 forint és legfeljebb 400 000 forint összegű befizetés, valamint a 0,5%-os, de legalább 5 000 forint és legfeljebb 40 000 forint költségátalány megfizetése, ha a jogszabályi feltételek fennállnak.

Be kell jelenteni a követelést, ha már per vagy végrehajtás van folyamatban?
Igen. A felszámolás kezdő időpontja előtt indított peres, nemperes vagy végrehajtási eljárás nem mentesíti a hitelezőt a felszámolási eljárásban előírt igénybejelentési kötelezettség alól.

Mi történik, ha a felszámoló vitatja a követelést?
Ha a felszámoló vitatottnak minősíti a követelést, további jogi lépésekre lehet szükség. Ilyenkor célszerű gyorsan áttekinteni a vitatás indokait, a dokumentumokat, a bizonyítékokat és a lehetséges jogorvoslati lehetőségeket.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?
Szakértő bevonása különösen indokolt jelentős összegű, vitatott, biztosítékkal fedezett, peresített vagy végrehajtással érintett követelés esetén. A szakértő segíthet a határidők számításában, a követelés jogalapjának vizsgálatában, az igénybejelentés elkészítésében és a felszámolóval való kommunikációban.

• felszámolási eljárás
• hitelezői kérelem
• hitelezővédelem
• számvitel
• adózás