Bevezetés

Hitelezői oldalról a cél az, hogy a követelés jogszerűen, bizonyíthatóan és hatékonyan legyen érvényesíthető. Adósi oldalról pedig az a legfontosabb, hogy a társaság időben felismerje, mikor kell fizetnie, vitatnia, egyezséget kötnie vagy bírósági nyilatkozatot tennie.

A Cstv. alapján a hitelező által kezdeményezett felszámolási kérelemben meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, esedékességét, a fizetésképtelenség indokát, és a szükséges iratokat is csatolni kell; bizonyos esetekben az adós írásbeli fizetési felszólításának igazolása is kötelező.

Mit jelent a fizetési felszólítás felszámolási ügyben?

A fizetési felszólítás felszámolási ügyben nem egyszerű udvarias emlékeztető vagy általános tartozásközlő levél. Olyan jogi jelentőségű irat, amely megalapozhatja a későbbi felszámolási kérelmet, ha az adós a követelést nem vitatja megfelelően és nem is fizeti meg.

A Cstv. szerint a bíróság többek között akkor állapíthatja meg az adós fizetésképtelenségét, ha az adós korábban nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követően, a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozattal nem vitatja és nem is fizeti meg.

Ezért a fizetési felszólításnak pontosan, bizonyíthatóan és jogszabálynak megfelelő tartalommal kell elkészülnie.

Mikor érdemes fizetési felszólítást küldeni?

Fizetési felszólítást akkor érdemes küldeni, ha az adós tartozása lejárt, a hitelező rendelkezik a követelést igazoló dokumentumokkal, és a követelés összege, jogcíme, esedékessége világosan meghatározható.

Tipikus esetek:

• ki nem fizetett számla,
• lejárt szállítói tartozás,
• ki nem fizetett szolgáltatási díj,
• kölcsöntartozás,
• bérleti díjhátralék,
• lízing- vagy finanszírozási tartozás,
• szerződésből eredő pénzkövetelés,
• jogerős fizetési meghagyáson vagy ítéleten alapuló tartozás.

Felszámolási kérelem előkészítése előtt különösen fontos, hogy a hitelező megvizsgálja: a követelés valóban lejárt-e, az adós korábban vitatta-e, történt-e részfizetés, fennáll-e beszámítás, és rendelkezésre állnak-e a bizonyítékok.

Mit kell tartalmaznia a fizetési felszólításnak?

A felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeit külön rendelet szabályozza. A 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet kifejezetten a Cstv. szerinti fizetési felszólítás tartalmi követelményeiről rendelkezik.

A fizetési felszólításban célszerű szerepeltetni:

• a hitelező pontos adatait,
• az adós pontos cégadatait,
• a követelés jogcímét,
• a főkövetelés összegét,
• a kamatot és annak számítási módját,
• az esedékesség időpontját,
• a követelés alapjául szolgáló szerződést, számlát vagy egyéb dokumentumot,
• a fizetési határidőt,
• a bankszámlaszámot,
• figyelmeztetést arra, hogy nemfizetés és megfelelő vitatás hiányában felszámolási eljárás kezdeményezhető,
• a hitelező vagy képviselője aláírását.

A rendelet szerinti minta külön figyelmezteti az adóst arra, hogy ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem vitatja indokolt írásbeli nyilatkozattal a követelést és nem is fizeti meg, felszámolási eljárás kezdeményezhető.

Miért fontos a kézbesítés bizonyítása?

A fizetési felszólítás jogi ereje szempontjából nem elég, hogy a hitelező elkészítette a levelet. Bizonyítani kell azt is, hogy az adós azt megkapta, vagy a jogszabályi kézbesítési szabályok alapján kézbesítettnek kell tekinteni.

Ez azért fontos, mert a 15 napos határidő a fizetési felszólítás kézhezvételéhez kapcsolódik. Ha a hitelező nem tudja bizonyítani a kézbesítést, a felszámolási kérelem megalapozottsága is sérülhet.

A Cstv. szabályai szerint postai küldés esetén a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontnak, ajánlott küldeménynél pedig főszabály szerint a feladástól számított ötödik munkanapnak lehet jelentősége.

Mit tehet az adós fizetési felszólítás kézhezvétele után?

Adósi oldalról a fizetési felszólítás kézhezvétele után nem szabad halogatni a döntést. A társaságnak gyorsan meg kell vizsgálnia, hogy a követelés jogos-e, pontos-e az összeg, történt-e már fizetés, van-e beszámítási lehetőség, vagy vitatható-e a teljesítés.

Az adósnak alapvetően három fő lehetősége van:

• megfizeti a tartozást, ha a követelés jogos és esedékes;
• indokolt írásbeli nyilatkozattal vitatja a követelést, ha annak jogalapját, összegét vagy esedékességét nem fogadja el;
• egyezséget vagy fizetési megállapodást kezdeményez, ha a követelés alapvetően jogos, de azonnal nem tud teljesíteni.

A vitatásnak nem célszerű általánosnak lennie. Nem elég annyit írni, hogy „a követelést nem ismerjük el”. A vitatásnak indokoltnak, írásbelinek és dokumentumokkal alátámaszthatónak kell lennie.

Mikor nyújtható be felszámolási kérelem?

Felszámolási kérelmet akkor célszerű benyújtani, ha a hitelező követelése lejárt, az adós a megfelelő fizetési felszólítás ellenére nem fizetett, nem vitatta megfelelően a követelést, és a fizetésképtelenségi feltételek igazolhatók.

A Cstv. szerint a hitelezői kérelemben meg kell nevezni a tartozás jogcímét, a lejárat időpontját, és röviden ismertetni kell, hogy a hitelező miért tartja az adóst fizetésképtelennek. A szükséges bizonyító iratokat, ideértve a fizetési felszólítás igazolását is, csatolni kell.

A felszámolási kérelem ezért nem egyszerű „behajtási levél”, hanem bírósági eljárást megindító jogi irat. Hibás vagy hiányos előkészítés esetén a hitelező időt és költséget veszthet.

Mit kell tartalmaznia a felszámolási kérelemnek?

A felszámolási kérelemben pontosan és bizonyíthatóan kell bemutatni a követelést és a fizetésképtelenség alapját.

A kérelemben célszerű szerepeltetni:

• az adós cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
• a hitelező adatait,
• a követelés jogcímét,
• a tőkeösszeget,
• a kamatokat és járulékokat,
• az esedékesség időpontját,
• a fizetési felszólítás adatait,
• a kézbesítés igazolását,
• annak bemutatását, hogy az adós nem fizetett és nem vitatott megfelelően,
• a fizetésképtelenség jogszabályi okát,
• a bizonyítékok felsorolását.

Csatolandó dokumentumok lehetnek:

• szerződés,
• számla,
• teljesítési igazolás,
• szállítólevél,
• fizetési felszólítás,
• tértivevény vagy kézbesítési igazolás,
• levelezés,
• fizetési meghagyás,
• jogerős határozat,
• végrehajtási irat,
• kamatszámítás,
• meghatalmazás.

A felszámolási kérelem benyújtása mint jogi szolgáltatás

A fizetési felszólítás és felszámolási kérelem elkészítése jogi szolgáltatásként nem pusztán iratszerkesztést jelent. A cél az, hogy a hitelező követelése jogilag védhetően, dokumentáltan és a felszámolási szabályoknak megfelelően kerüljön előkészítésre.

A szolgáltatás része lehet:

• a követelés jogalapjának vizsgálata,
• a szerződéses háttér áttekintése,
• számlák és teljesítési igazolások ellenőrzése,
• esedékesség vizsgálata,
• korábbi vitatás vagy részfizetés ellenőrzése,
• fizetési felszólítás elkészítése,
• kézbesítési stratégia kialakítása,
• felszámolási kérelem előkészítése,
• mellékletek összeállítása,
• bírósági eljárásban való képviselet,
• egyezségi vagy részletfizetési tárgyalások támogatása.

Ez különösen fontos nagyobb összegű, vitatott, több számlából álló vagy biztosítékkal érintett követelés esetén.

Mit vizsgálunk hitelezői oldalon?

Hitelezői oldalon az első lépés mindig a követelés jogi és pénzügyi vizsgálata. Nem minden lejárt számla alkalmas automatikusan felszámolási kérelem megalapozására.

Vizsgálni kell többek között:

• van-e érvényes szerződés,
• megtörtént-e a teljesítés,
• van-e teljesítési igazolás,
• mikor vált esedékessé a követelés,
• történt-e részfizetés,
• az adós vitatta-e korábban a követelést,
• a vitatás határidőben és indokoltan történt-e,
• van-e beszámítási igény,
• van-e folyamatban per vagy fizetési meghagyás,
• van-e biztosíték,
• célszerű-e felszámolási kérelmet benyújtani, vagy előbb más eljárást kell indítani.

A felszámolási kérelem erős jogi eszköz, de nem minden követelésnél ez a legjobb első lépés.

Mit vizsgálunk adósi oldalon?

Adósi oldalon a cél az, hogy a cég ne mulasszon el olyan határidőt vagy nyilatkozatot, amely miatt a fizetésképtelenség megállapítása könnyebbé válik.

Vizsgálni kell:

• jogos-e a hitelező követelése,
• történt-e fizetés vagy részfizetés,
• a követelés egésze vagy egy része vitatható-e,
• megfelelő volt-e a fizetési felszólítás,
• a felszólítás kézbesítése bizonyítható-e,
• van-e beszámítási lehetőség,
• van-e peres vagy szerződéses vita,
• kérhető-e fizetési haladék,
• van-e realitása egyezségnek,
• fennáll-e felszámolási kockázat.

Ha az adós felszámolási kérelmet kap, a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha ezt elmulasztja, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Fizetési haladék adósi oldalon

Ha az adós a felszámolási kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg arról is nyilatkoznia kell, hogy kér-e fizetési haladékot. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet.

Ez a lehetőség adósi oldalon komoly jelentőségű lehet, de csak akkor, ha a társaság ténylegesen képes a tartozás rendezésére. A fizetési haladék nem végleges megoldás, hanem rövid időablak arra, hogy a cég teljesítsen, egyezséget kössön vagy finanszírozást szerezzen.

Mi történik, ha az adós nem nyilatkozik?

Ha az adós a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ezért a felszámolási kérelem kézhezvétele után az egyik legrosszabb döntés a hallgatás.

Adósként azonnal meg kell vizsgálni:

• a bírósági irat kézhezvételének dátumát,
• a nyilatkozattételi határidőt,
• a követelés jogalapját,
• a fizetési felszólítás szabályosságát,
• a vitatás lehetőségét,
• a fizetési haladék kérésének lehetőségét,
• az egyezségi esélyeket.

Ebben a szakaszban már nem elegendő telefonon vagy informálisan egyeztetni a hitelezővel. A bíróság felé határidőben és megfelelő tartalommal kell nyilatkozni.

Mikor lehet hibás a fizetési felszólítás?

A fizetési felszólítás hibája a későbbi felszámolási kérelmet is gyengítheti. Hibás lehet például, ha nem azonosítható pontosan a követelés, nem szerepel benne a jogszabály szerinti figyelmeztetés, nem megfelelő az összeg, nem egyértelmű az esedékesség, vagy nem bizonyítható a kézbesítés.

Gyakori hibák:

• rossz adósnév vagy cégadat,
• hiányzó cégjegyzékszám,
• pontatlan követelésösszeg,
• hiányzó jogcím,
• hiányzó esedékességi időpont,
• nem megfelelő kamatszámítás,
• nincs felszámolási figyelmeztetés,
• nem igazolható kézbesítés,
• túl korai felszólítás,
• a követelést az adós korábban már vitatta,
• a felszólítás nem a megfelelő címre ment.

A felszámolási eljárást megelőző fizetési felszólításnak jogszabályban meghatározott tartalmi elemei vannak, ezért célszerű azt nem általános sablonlevélként kezelni.

Mikor lehet hibás a felszámolási kérelem?

A felszámolási kérelem hibája az eljárás elutasításához vagy elhúzódásához vezethet. A Cstv. alapján a kérelemhez szükséges iratok hiánya, így például a megfelelő fizetési felszólítás igazolásának hiánya is problémát okozhat.

Tipikus hibák:

• nem megfelelő fizetésképtelenségi ok megjelölése,
• hiányzó fizetési felszólítás,
• nem bizonyított kézbesítés,
• pontatlan követelésösszeg,
• hiányzó mellékletek,
• vitatott követelésre alapított kérelem,
• nem lejárt követelés,
• téves kamatszámítás,
• nem megfelelő jogi képviselet,
• hiányos illeték- vagy költségtérítési igazolás.

Ezért felszámolási kérelmet csak alapos dokumentumvizsgálat után érdemes benyújtani.

Fizetési felszólítás vagy fizetési meghagyás?

Nem minden esetben a felszámolási irány a legjobb megoldás. Ha a követelés vitatott, bizonytalan vagy a teljesítés igazolása hiányos, lehet, hogy előbb fizetési meghagyásos vagy peres eljárásra van szükség.

A felszámolási kérelem nem általános követelésbehajtási per. Célja nem az, hogy a bíróság részletesen elbíráljon egy bonyolult szerződéses vitát, hanem az, hogy a jogszabályi feltételek fennállása esetén megállapítsa az adós fizetésképtelenségét.

Ezért hitelezőként először azt kell eldönteni, hogy:

• a követelés nem vitatott vagy elismert-e,
• a teljesítés megfelelően bizonyítható-e,
• a felszámolási út jogilag biztonságos-e,
• vagy előbb fizetési meghagyásra, perre, esetleg egyezségi tárgyalásra van szükség.

Egyezség fizetési felszólítás után

A fizetési felszólítás sokszor nemcsak jogi előkészítő lépés, hanem tárgyalási eszköz is. Egy pontos, határozott és jogszerű felszólítás gyakran ráveszi az adóst arra, hogy fizessen, részletfizetést kérjen vagy egyezséget ajánljon.

Egyezség esetén fontos:

• írásban rögzíteni a megállapodást,
• pontos fizetési ütemezést meghatározni,
• biztosítékot kérni, ha indokolt,
• szabályozni a nemteljesítés következményeit,
• fenntartani a felszámolási kérelem lehetőségét,
• figyelni arra, hogy a jogi határidők ne vesszenek el.

Adósi oldalról is előnyösebb lehet egy dokumentált fizetési megállapodás, mint egy elrendelt felszámolás kockázata.

Mit jelent ez hitelezőként?

Hitelezőként a fizetési felszólítás és felszámolási kérelem célja az, hogy a követelés jogszerűen, hatékonyan és nyomásgyakorlásra alkalmas módon legyen érvényesíthető.

A hitelezőnek különösen figyelnie kell:

• a követelés jogalapjára,
• az esedékességre,
• a korábbi vitatásra,
• a fizetési felszólítás tartalmára,
• a kézbesítés bizonyíthatóságára,
• a felszámolási kérelem mellékleteire,
• a bírósági eljárás költségeire,
• az adóssal való egyezség lehetőségére.

A cél nem minden esetben a felszámolás elrendelése. Sokszor már a megfelelően előkészített felszólítás vagy kérelem is fizetéshez vagy megállapodáshoz vezethet.

Mit jelent ez adósként?

Adósként a fizetési felszólítás vagy felszámolási kérelem komoly figyelmeztetés. Ilyenkor nem elég könyvelési vagy pénzügyi oldalról kezelni a helyzetet; jogi döntést is kell hozni.

Adósként fontos:

• azonnal ellenőrizni a határidőket,
• megvizsgálni a követelés jogosságát,
• indokolt esetben írásban vitatni,
• fizetés vagy részletfizetés lehetőségét mérlegelni,
• egyezségi tárgyalást kezdeményezni,
• felszámolási kérelem esetén bírósági nyilatkozatot tenni,
• szükség esetén 45 napos fizetési határidőt kérni,
• jogi képviselőt bevonni.

A passzív magatartás adósi oldalon gyorsan fizetésképtelenségi vélelemhez és felszámolási kockázathoz vezethet.

Fizetési felszólítás és felszámolási kérelem: gyakorlati ellenőrzőlista

• Lejárt a követelés? Csak esedékes követelésre érdemes felszólítást alapozni
• Vitatta az adós korábban? Korábbi érdemi vitatás gyengítheti a felszámolási utat
• Bizonyítható a teljesítés? Szerződés, számla, teljesítési igazolás szükséges lehet
• Pontos az összeg? A tőke, kamat és járulék külön számítandó
• Szabályos a felszólítás? Tartalmaznia kell a szükséges figyelmeztetést és adatokat
• Igazolható a kézbesítés? A 15 napos határidő számítása ettől függ
• Eltelt a szükséges határidő? Idő előtti kérelem elutasítási kockázatot jelent
• Van esély egyezségre? Sok ügy peren kívül rendezhető

Gyakori hibák hitelezői oldalon

A hitelezők gyakran azért veszítenek időt vagy pozíciót, mert a felszámolási kérelmet nem megfelelően készítik elő.

Gyakori hibák:

• általános fizetési felszólítást küldenek jogszabályi figyelmeztetés nélkül,
• nem tudják igazolni a kézbesítést,
• nem várják ki a szükséges határidőket,
• olyan követelésre alapoznak, amelyet az adós korábban már vitatott,
• hiányos mellékletekkel nyújtják be a kérelmet,
• nem számítják ki pontosan a kamatot,
• nem vizsgálják a beszámítás lehetőségét,
• felszámolási kérelmet nyújtanak be olyan ügyben, amely inkább peres útra tartozna.

Gyakori hibák adósi oldalon

Adósi oldalon a legnagyobb veszély a késlekedés és a dokumentálatlan kommunikáció.

Gyakori hibák:

• az adós nem veszi komolyan a fizetési felszólítást,
• nem vitatja időben a követelést,
• csak telefonon közli, hogy nem ért egyet,
• nem indokolja meg írásban a vitatást,
• nem őrzi meg a teljesítés vagy részfizetés bizonyítékait,
• felszámolási kérelem esetén elmulasztja a 8 napos nyilatkozatot,
• nem kér fizetési határidőt, pedig lenne esély a rendezésre,
• nem von be jogi képviselőt időben.

A bírósági értesítés után az adósnak 8 napon belül kell nyilatkoznia; ha ezt elmulasztja, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Szakértői segítség különösen indokolt, ha a követelés jelentős összegű, az adós vitatja a tartozást, több számla vagy szerződés érintett, korábban részfizetés történt, beszámítás merülhet fel, vagy a hitelező felszámolási kérelmet szeretne benyújtani.

Adósként szakértő bevonása különösen fontos, ha fizetési felszólítás vagy felszámolási kérelem érkezett, rövid határidőn belül kell nyilatkozni, a követelés vitatható, vagy a társaság fizetési haladékot, részletfizetést vagy egyezséget szeretne elérni.

Összefoglalás

A fizetési felszólítás és felszámolási kérelem a céges követelésérvényesítés erős, de nagy körültekintést igénylő jogi eszköze. Hitelezőként a siker kulcsa a követelés pontos dokumentálása, a szabályos fizetési felszólítás, a kézbesítés bizonyítása és a megfelelően előkészített felszámolási kérelem.

Adósként a legfontosabb a gyors reagálás. A fizetési felszólítást indokolt esetben határidőben és írásban kell vitatni, felszámolási kérelem esetén pedig a bíróság felé 8 napon belül nyilatkozni kell. A bíróság az adós kérelmére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére.

Ha fizetési felszólítás elkészítésére, felszámolási kérelem benyújtására vagy adósi védekezésre van szükség, érdemes időben jogi, pénzügyi és számviteli szakértői segítséget kérni.

Gyakori kérdések

Mi a fizetési felszólítás szerepe felszámolási ügyben?

A fizetési felszólítás felszámolási ügyben a későbbi felszámolási kérelem egyik alapja lehet. Ha az adós a megfelelő tartalmú felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet és nem vitat indokolt írásbeli nyilatkozattal, felszámolási eljárás kezdeményezhető.

Elég egy egyszerű e-mailes fizetési emlékeztető?

Általában nem célszerű erre alapozni. A felszámolási eljárást megelőző fizetési felszólításnak jogszabályban meghatározott tartalmi elemei vannak, és a kézbesítés bizonyíthatósága is kiemelten fontos.

Mikor lehet felszámolási kérelmet benyújtani?

Akkor, ha a hitelező követelése lejárt, az adós a megfelelő fizetési felszólítás ellenére nem fizetett, nem vitatta indokolt írásbeli nyilatkozattal a követelést, és a fizetésképtelenség jogszabályi feltételei igazolhatók.

Mit kell tartalmaznia a felszámolási kérelemnek?

A kérelemben meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, esedékességét, a fizetésképtelenség indokát, és csatolni kell a bizonyító iratokat, többek között a fizetési felszólítás igazolását is, ha a kérelem erre alapul.

Mit tehet az adós, ha fizetési felszólítást kap?

Az adós megfizetheti a tartozást, indokolt írásbeli nyilatkozattal vitathatja a követelést, vagy egyezséget kezdeményezhet. A legfontosabb, hogy ne maradjon passzív, mert a nemfizetés és a megfelelő vitatás hiánya felszámolási kockázatot teremthet.

Mit tehet az adós, ha felszámolási kérelmet kap?

Az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha elismeri, nyilatkoznia kell arról is, kér-e legfeljebb 45 napos fizetési haladékot.

Mi történik, ha az adós nem nyilatkozik 8 napon belül?

Ha az adós nem nyilatkozik határidőben, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ez jelentősen ronthatja az adós eljárási helyzetét.

Miért érdemes jogi segítséget kérni?

Azért, mert mind a fizetési felszólítás, mind a felszámolási kérelem formai és tartalmi hibái komoly következményekkel járhatnak. Hitelezőként a hibás előkészítés elutasításhoz vezethet, adósként pedig egy elmulasztott nyilatkozat felszámolási kockázatot eredményezhet.

• fizetésképtelenség
• felszámolási eljárás
• hitelezői kérelem
• hitelezővédelem
• hitelezői egyezség