Bevezetés

Fontos azonban már az elején tisztázni: a felszámolási egyezség nem automatikus mentőöv, és nem minden cég esetében reális megoldás. Az egyezséghez megfelelő vagyoni háttérre, átgondolt pénzügyi programra, hitelezői támogatásra, jogszabályi megfelelésre és bírósági jóváhagyásra van szükség.
A Cstv. alapján a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig lehet helye egyezségnek az adós és a hitelezők között, bizonyos kivételekkel.

Mit jelent az egyezség a felszámolásban?

A felszámolási egyezség az adós és a hitelezők közötti megállapodás, amelynek célja, hogy az adós fizetésképtelensége megszűnjön, és a felszámolási eljárás ne a cég megszüntetésével záruljon.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a felek megállapodnak például:

• a tartozások részbeni megfizetésében,
• fizetési haladékban,
• részletfizetésben,
• követelések átütemezésében,
• követelések részleges elengedésében,
• külső finanszírozó vagy befektető bevonásában,
• vagy más olyan intézkedésben, amely az adós fizetőképességének helyreállítását szolgálja.

A Cstv. szerint az egyezségi tárgyalás során a felek megállapodhatnak a tartozások kielégítésének sorrendjében, teljesítési határidejében, kielégítési arányában és módjában, valamint minden olyan intézkedésben, amely az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében szükséges lehet.

Mikor lehet egyezséget kötni felszámolás alatt?

Felszámolási egyezségre nem az eljárás bármelyik pillanatában, hanem meghatározott időszakban kerülhet sor. A szabály szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, egészen a felszámolási zárómérleg benyújtásáig lehet egyezséget kötni.
Ez azért fontos, mert a 40 napos időszak alapvetően a hitelezői igények bejelentéséhez kapcsolódik. Az egyezség csak akkor lehet megalapozott, ha már ismert, hogy kik a hitelezők, milyen összegű követeléseket jelentettek be, és ezek milyen hitelezői csoportba tartoznak.
A felszámolási zárómérleg benyújtása után az egyezség lehetősége már lezárul. Ezért ha a cégvezető vagy a tulajdonosok reális esélyt látnak a társaság megmentésére, nem szabad megvárni az eljárás végét.

Miben különbözik az egyezség a felszámolás előtti megállapodástól?

Gyakori félreértés, hogy minden hitelezővel kötött fizetési megállapodás „felszámolási egyezségnek” számít. Ez nem így van.
Ha a felszámolást még nem rendelték el jogerősen, az adós és a hitelező megállapodhatnak a tartozás rendezéséről, és bizonyos esetekben elkerülhető lehet a felszámolás elrendelése. A bíróság az adós kérelmére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére.
A felszámolási egyezség ezzel szemben már a jogerősen elrendelt felszámolási eljárás keretében, a hitelezők szélesebb körének bevonásával, bírósági jóváhagyással jön létre. Ez már nem egyszerű kétoldalú fizetési megállapodás, hanem az eljárás egészét érintő rendezési forma.

Ki kezdeményezheti az egyezséget?

A felszámolási egyezség előkészítése jellemzően az adós oldaláról indul. Az adósnak kell olyan programot és egyezségi javaslatot készítenie, amely alkalmas lehet a fizetőképesség helyreállítására.
A Cstv. kifejezetten előírja, hogy az egyezségi tárgyalásra az adós köteles fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, amelyre az adóst, a felszámolót és az egyezségre jogosult hitelezőket idézi.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adósnak nem elég annyit mondania, hogy „szeretne megegyezni”. Konkrét, pénzügyileg alátámasztott és végrehajtható javaslatot kell bemutatnia.

Mit kell tartalmaznia az egyezségi javaslatnak?

Egy jól előkészített felszámolási egyezségi javaslatnak nemcsak jogilag, hanem pénzügyileg és számvitelileg is megalapozottnak kell lennie.
Célszerű, ha tartalmazza:

• az adós aktuális vagyoni helyzetét,
• a hitelezői követelések összesítését,
• a rendelkezésre álló vagyont,
• a várható bevételeket,
• a működés folytatásának lehetőségét,
• a finanszírozási forrásokat,
• a hitelezőknek ajánlott kielégítési arányt,
• a fizetési ütemezést,
• a biztosítékokat,
• a befektetői vagy tulajdonosi szerepvállalást,
• az üzleti működés helyreállításának tervét,
• a kockázatokat és azok kezelését.

A javaslat akkor lehet hiteles, ha a hitelezők látják, hogy az adós valóban képes lesz az egyezségben vállalt kötelezettségek teljesítésére.

A felszámoló szerepe az egyezségben

A felszámoló nem egyszerű szemlélője az egyezségi folyamatnak. Az ő feladata, hogy a bíróság és a hitelezők számára átlátható képet adjon az adós vagyoni helyzetéről.
A Cstv. szerint az egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít. Ebben összegeznie kell az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli szabályok szerinti felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, valamint a függő követeléseket és kötelezettségeket is.
Ez azért fontos, mert a hitelezők csak akkor tudnak felelős döntést hozni, ha tisztán látják, hogy egyezség esetén mennyit kaphatnak, és felszámolási vagyonfelosztás esetén milyen megtérülésre számíthatnának.

Kik vehetnek részt az egyezség megkötésében?

Nem minden követelés jogosultja vesz részt az egyezség megkötésében. A Cstv. kizár bizonyos követeléseket az egyezségkötésből. Ilyenek például az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti követelések jogosultjai.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyezség nem minden tartozást kezel azonos módon. Vannak olyan követelések, amelyeket az egyezségtől függetlenül rendezni kell, vagy amelyek jogosultjai nem szavazhatnak az egyezségről.
Ez különösen fontos munkavállalói, járadékjellegű, felszámolási költséghez kapcsolódó vagy speciális jogcímen fennálló követelések esetén. Ilyenkor minden esetben egyedileg kell vizsgálni, hogy az adott követelés milyen kategóriába tartozik.

Hogyan szavaznak a hitelezők?

Az egyezség elfogadásához megfelelő hitelezői támogatás szükséges. A Cstv. szerint egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább fele minden érintett hitelezői csoportban támogatja, és ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezségre jogosultak összes követelésének több mint felét kiteszi. Bizonyos biztosított hitelezői körök esetén további támogatási arány is szükséges lehet.
Fontos szabály, hogy a 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelezők is szavazhatnak a saját besorolásuk szerinti csoportban, de szavazatukat a törvény alapján feleakkora mértékben kell figyelembe venni.
Ezért hitelezőként nemcsak a követelés bejelentése fontos, hanem annak időzítése is. A késedelmes igénybejelentés az egyezségi szavazati pozíciót is gyengítheti.

Mit jelent a kényszeregyezség?

A felszámolási egyezség egyik legfontosabb sajátossága, hogy ha a szükséges hitelezői többség létrejön, az egyezség hatálya nemcsak azokra a hitelezőkre terjed ki, akik támogatták azt, hanem főszabály szerint az egyezségkötésre jogosult hitelezők teljes körére is. Ezt nevezzük kényszeregyezségnek.
Ez hitelezői oldalról komoly döntési helyzetet jelent. Egy hitelező akkor is az egyezség hatálya alá kerülhet, ha ő maga nem támogatta a javaslatot, de a törvényi többség elfogadta azt, és a bíróság jóváhagyta az egyezséget.
Ezért hitelezőként célszerű aktívan részt venni az eljárásban, megvizsgálni az egyezségi javaslat realitását, és szükség esetén szakértői segítséget kérni.

Mikor hagyja jóvá a bíróság az egyezséget?

A hitelezői támogatás önmagában nem mindig elegendő. A felszámolási egyezséget a bíróságnak is jóvá kell hagynia.
A bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha annak következtében a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a meghatározott elsődleges követelések kiegyenlítésre kerültek vagy azok fedezete rendelkezésre áll, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak. Ellenkező esetben a bíróság megtagadja a jóváhagyást.
A Cstv. azt is kimondja, hogy az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyen lehet például, ha a kielégítési arány kirívóan alacsony, vagy valamely hitelezői csoport méltánytalanul hátrányos feltételeket kap.

Mit jelent az egyezség a cégvezető számára?

Cégvezetői oldalról az egyezség lehetőség, de egyben komoly felelősség is. Az adósnak olyan programot kell bemutatnia, amely nemcsak papíron működik, hanem ténylegesen alkalmas a fizetőképesség helyreállítására.
A cégvezetőnek ilyenkor különösen át kell tekintenie:

• van-e reális bevételi forrás,
• működőképes-e még a vállalkozás,
• van-e bevonható befektető vagy tulajdonosi forrás,
• milyen vagyonelemek értékesíthetők,
• mely hitelezőkkel szükséges előzetesen egyeztetni,
• vannak-e vitatott követelések,
• rendezett-e a könyvelés,
• teljesíthetők-e a vállalt fizetési ütemek,
• nem merül-e fel vezetői felelősségi vagy fedezetelvonási kockázat.

Egy rosszul előkészített egyezségi javaslat könnyen bizalomvesztést okozhat a hitelezők körében. Ezért az egyezség előkészítését célszerű jogi, pénzügyi és számviteli oldalról is megalapozni.

Mit jelent az egyezség a hitelezők számára?

Hitelezőként az egyezségi javaslatot mindig össze kell hasonlítani azzal, hogy a felszámolás folytatása esetén várhatóan mekkora megtérülés lenne elérhető.
Az egyezség akkor lehet előnyös a hitelezőnek, ha:

• magasabb megtérülést kínál, mint a felszámolási vagyonfelosztás,
• gyorsabb fizetést biztosít,
• biztosítékot vagy garanciát tartalmaz,
• külső finanszírozó áll mögötte,
• a cég működése reálisan fenntartható,
• a vállalt ütemezés ellenőrizhető,
• a hitelezőnek üzleti érdeke fűződik az adós fennmaradásához.

Ugyanakkor kockázatos lehet az egyezség, ha a fizetési terv túl optimista, nincs mögötte valós finanszírozás, hiányos a vagyonkimutatás, vagy az adós korábbi működése bizalomvesztést okozott.

Milyen dokumentumokra van szükség?

A felszámolási egyezség előkészítéséhez sok esetben részletes dokumentáció szükséges. Ezek nélkül a hitelezők és a bíróság sem tudják megfelelően megítélni az ajánlat realitását.
Fontos dokumentumok lehetnek:

• aktuális főkönyvi kivonat,
• hitelezői lista,
• felszámolói jelentés,
• vagyonkimutatás,
• követelés- és kötelezettséglista,
• üzleti terv,
• cash-flow terv,
• finanszírozási ajánlat,
• befektetői nyilatkozat,
• tulajdonosi határozat,
• biztosítéki dokumentumok,
• adófolyószámla-adatok,
• peres és vitatott követelések listája,
• munkavállalói követelések kimutatása.

Minél rendezettebb a dokumentáció, annál nagyobb eséllyel értékelhető komolyan az egyezségi javaslat.

Számviteli és adózási kérdések egyezség esetén

A felszámolási egyezség nemcsak jogi, hanem számviteli és adózási kérdés is. A követelések részleges elengedése, átütemezése, biztosítékok nyújtása, vagyonértékesítés, tulajdonosi finanszírozás vagy befektető bevonása mind számviteli és adózási következményekkel járhat.
Vizsgálni kell többek között:

• hogyan kell könyvelni az elengedett kötelezettséget,
• van-e társaságiadó-hatása,
• merül-e fel áfakérdés,
• hogyan érinti az egyezség a hitelező könyveit,
• hogyan kell kezelni a kapcsolt vállalkozások követeléseit,
• van-e illeték- vagy egyéb adókövetkezmény,
• milyen hatása van az egyezségnek a beszámolóra,
• hogyan kell kezelni a függő követeléseket és kötelezettségeket.

A Cstv. előírja, hogy az egyezség megkötésekor a számviteli törvény szerinti függő

• felszámolási eljárás
• vezetői felelősség
• számvitel
• adózás
• hitelezői egyezség