Bevezetés

A csődegyezség a csődeljárás egyik legfontosabb eleme. Célja, hogy a fizetési nehézséggel küzdő, de még megmenthető vállalkozás megállapodjon a hitelezőivel az adósság rendezéséről, és ezáltal elkerülje a felszámolást.
A csődegyezség nem egyszerű részletfizetési megállapodás. Egy bírósági csődeljárás keretében létrejövő, hitelezői szavazáshoz és bírósági jóváhagyáshoz kötött megállapodásról van szó. A Cstv. szerint az egyezség keretében az adós és a hitelezők megállapodhatnak többek között fizetési könnyítésekről, engedményekről, követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, biztosítékokról, kezességvállalásról, részesedésszerzésről, valamint a pénzügyi egyensúlyt helyreállító program elfogadásáról.
A csődegyezség akkor lehet reális megoldás, ha a cégnek van működő üzleti alapja, van esély a fizetőképesség helyreállítására, és a hitelezők számára is kedvezőbb lehet az egyezség, mint egy későbbi felszámolási eljárás.

Mit jelent a csődegyezség?

A csődegyezség az adós és a hitelezők közötti megállapodás arról, hogy az adós milyen feltételekkel rendezi tartozásait. A megállapodás célja nem a cég megszüntetése, hanem a fizetőképesség helyreállítása vagy megőrzése.
A csődegyezség tartalmazhat például:

• részletfizetést,
• fizetési haladékot,
• tartozásrész elengedését,
• követelés átvállalását,
• új biztosíték nyújtását,
• kezességvállalást,
• tulajdonosi vagy befektetői forrás bevonását,
• követelés fejében üzletrész vagy részesedés szerzését,
• reorganizációs és veszteségcsökkentő programot,
• az egyezség végrehajtásának ellenőrzési módját.

A Cstv. alapján az egyezség keretében a felek mindarról megállapodhatnak, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtásának ellenőrzési módját is.

Mikor kerülhet sor csődegyezségre?

Csődegyezségre csődeljárás keretében kerülhet sor. A csődeljárás célja, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, és ez alatt egyezséget próbáljon kötni a hitelezőivel.
A csődeljárásban az adós a közzétételtől fizetési moratóriumot kap. A fizetési haladék főszabály szerint a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, de megfelelő hitelezői támogatással meghosszabbítható, legfeljebb a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napig.
A moratórium célja nem az, hogy az adós egyszerűen „ne fizessen”, hanem az, hogy időt kapjon a csődvagyon megőrzésére, a hitelezői tárgyalásokra és az egyezségi javaslat kidolgozására.

Ki készíti elő a csődegyezséget?

A csődegyezséget az adós készíti elő, de a folyamatban fontos szerepe van a vagyonfelügyelőnek is. Az adósnak az egyezségi tárgyalásra a vagyonfelügyelő bevonásával fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot kell készítenie.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégvezetésnek nem elegendő általános ígéretet tennie a hitelezőknek. Számszerűsített, dokumentált és végrehajtható ajánlatra van szükség.
Egy jó egyezségi javaslat jellemzően tartalmazza:

• a hitelezők listáját,
• a követelések összegét és jogcímét,
• a biztosított és nem biztosított hitelezők elkülönítését,
• az elismert és vitatott követelések kimutatását,
• a fizetési ajánlatot,
• a fizetési ütemezést,
• a várható bevételeket,
• a működési tervet,
• a költségcsökkentési intézkedéseket,
• a tulajdonosi vagy befektetői forrásokat,
• a biztosítékokat,
• az egyezség ellenőrzésének módját.

Mi a vagyonfelügyelő szerepe?

A vagyonfelügyelő a csődeljárásban nem azonos a felszámolóval. Nem az a feladata, hogy megszüntesse a céget, hanem az, hogy felügyelje az adós gazdálkodását, védje a csődvagyont, és közreműködjön az egyezségi folyamat törvényes lebonyolításában.
A csődeljárás alatt az adós új kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat, és az adós vagyona terhére történő kifizetésekhez is szükséges a vagyonfelügyelő ellenjegyzése.
A csődegyezség szempontjából a vagyonfelügyelő különösen fontos szerepet tölt be a hitelezői nyilvántartás, a szavazati jogok, a tárgyalási jegyzőkönyvek és az egyezségi dokumentumok ellenőrzése során.

Hitelezői igények bejelentése

A csődegyezségben való részvétel alapfeltétele, hogy a hitelező a követelését határidőben bejelentse. A csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni a fennálló követeléseket az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseket 8 munkanapon belül kell bejelenteni.
Ez hitelezői oldalról kulcskérdés. Ha a hitelező elmulasztja a bejelentési határidőt, nem vehet részt az egyezségkötésben, és az egyezség hatálya sem terjed ki rá. A törvény azt is rögzíti, hogy a bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adóssal szemben követelését nem érvényesítheti, bár más által kezdeményezett felszámolásban a még el nem évült követelését bejelentheti.
A hitelezői igény bejelentéséhez célszerű csatolni:

• szerződést,
• számlát,
• teljesítési igazolást,
• fizetési felszólítást,
• kamatszámítást,
• biztosítéki dokumentumokat,
• zálogszerződést,
• kezességi nyilatkozatot,
• bírósági vagy végrehajtási iratokat.

Hogyan történik a hitelezői szavazás?

A csődegyezséghez hitelezői támogatás szükséges. Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt megszerzi a szavazatok többségét.
Ez azt jelenti, hogy nem elegendő önmagában az, ha az összes hitelező közül többen támogatják az egyezséget. A biztosított és a nem biztosított hitelezői csoportokban külön-külön is el kell érni a szükséges többséget.
A szavazásnál ezért kiemelt jelentősége van annak,

• mely hitelezők rendelkeznek szavazati joggal,
• a követelés biztosított vagy nem biztosított,
• a követelés elismert vagy vitatott,
• mekkora a követelés összege,
• határidőben történt-e az igénybejelentés,
• van-e kapcsolt vállalkozási vagy tulajdonosi érintettség.

Mit jelent a kényszeregyezség?

A csődegyezség egyik legfontosabb sajátossága a kényszeregyezségi hatás. Ez azt jelenti, hogy ha az egyezség a törvényben előírt többséggel létrejön, akkor főszabály szerint azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik nem járultak hozzá az egyezséghez, vagy szabályszerű értesítés ellenére nem vettek részt az egyezség megkötésében.
Ez hitelezői oldalról különösen fontos. Egy hitelező akkor is az egyezség hatálya alá kerülhet, ha ő maga nem támogatta az egyezségi javaslatot, feltéve, hogy a törvényes többség létrejött és a bíróság jóváhagyta az egyezséget.
Ugyanakkor az egyezség nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket az egyezséget nem támogató hitelezőkre, mint az adott hitelezői osztályban az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre.

Mit kell tartalmaznia a csődegyezségnek?

A csődegyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell többek között az egyezségkötésben részt vett hitelezők felsorolását, hitelezői osztályát, nyilvántartásba vett követelésük összegét, szavazati jogaik számát, az elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, valamint a végrehajtás és ellenőrzés módját.
A megállapodásnak tartalmaznia kell továbbá a teljesítési határidők esetleges módosítását, a követelések elengedését vagy átvállalását, valamint minden olyan feltételt, amely az adósságállomány rendezéséhez és az adós fizetőképességének helyreállításához vagy megőrzéséhez szükséges.
Egy gyakorlatban jól használható csődegyezségben érdemes pontosan rögzíteni:

Mikor hagyja jóvá a bíróság a csődegyezséget?

A csődegyezség nem válik automatikusan hatályossá pusztán attól, hogy a hitelezők megszavazzák. A bíróságnak is jóvá kell hagynia. A bíróság az egyezség jóváhagyása iránti kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság végzéssel jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.
A törvény kimondja azt is, hogy az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani. Az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.
Ez azt jelenti, hogy a bíróság nemcsak a szavazati arányokat vizsgálhatja, hanem azt is, hogy az egyezség tartalma nem sérti-e kirívóan valamely hitelezői csoport érdekeit.

Mi történik a jóváhagyott csődegyezség után?

Ha a bíróság jóváhagyja a csődegyezséget, a csődeljárás befejezetté válik. Az adósnak ezután az egyezségben vállalt feltételek szerint kell teljesítenie.
A jóváhagyott csődegyezség gyakorlati következménye lehet:

• a cég működésének folytatása,
• tartozások átütemezése,
• részleges hitelezői kielégítés,
• biztosítékok nyújtása,
• tulajdonosi vagy befektetői forrás bevonása,
• működési költségek csökkentése,
• hitelezői ellenőrzés vagy beszámolási kötelezettség.

Ha az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén a pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a csődegyezség teljesítéséig, illetve az abban szereplő teljesítési határidő lejártáig szünetelhetnek.

Mi történik, ha nincs csődegyezség?

Ha az egyezség nem jön létre, vagy az nem felel meg a jogszabályoknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti. Ezt követően a felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg, és elrendeli az adós felszámolását.
Ezért a csődegyezség előkészítése döntő jelentőségű. Ha az adós irreális ajánlatot tesz, nem tudja meggyőzni a hitelezőket, vagy nem teljesíti a dokumentációs és eljárási követelményeket, a csődeljárás könnyen felszámolásba fordulhat.

Mit jelent a csődegyezség a cégvezető számára?

Cégvezetőként a csődegyezség lehetőség a vállalkozás megmentésére, de egyben komoly felelősség is. A hitelezők csak akkor fognak támogatni egy egyezséget, ha látják, hogy az adós ajánlata reális, átlátható és végrehajtható.
A cégvezetőnek különösen figyelnie kell:

• a könyvelés rendezettségére,
• a közbenső mérleg vagy friss beszámoló megbízhatóságára,
• a hitelezői lista pontosságára,
• a biztosított hitelezők megfelelő elkülönítésére,
• a vitatott követelések kezelésére,
• a vagyonfelügyelővel való együttműködésre,
• a cash-flow terv realitására,
• a tulajdonosi vagy befektetői források igazolhatóságára,
• az egyezség teljesítésének ellenőrizhetőségére.

A csődegyezség nem akkor működik jól, ha csupán időt akar nyerni az adós. Akkor lehet sikeres, ha valódi reorganizációs terv áll mögötte.

Mit jelent a csődegyezség a hitelezők számára?

Hitelezőként a csődegyezség mérlegelési helyzetet teremt. A legfontosabb kérdés az, hogy az egyezség alapján várható megtérülés jobb-e, mint amit egy felszámolási eljárásban reálisan el lehetne érni.
A

• fizetésképtelenség
• csődeljárás
• fizetési moratórium
• hitelezői egyezség
• vállalati reorganizáció